021a - Zeneszerzés és zeneszerkesztés számítógépen

021a.

Zeneszerzés és zeneszerkesztés számítógépen - Egy kis filozófia

A dallamokkal/melódiákkal való kisérletezgetés, új hangok megtervezése/kitalálása, előállítása/elkészítése, az úgynevezett effektek, hangminták és az ismert hangszerek által kiadott hangok megváltoztatása, eltorzítása, bekeverése, deformálása és mindennemű átalakítása az, amit még talán zeneszerzésnek lehet nevezni, mert manapság az elektronikus zene művelői/híres képviselői, mások által előre legyártott, ismert, jól csengő hangokból, a zeneipar sikeresebb termékeinek a hangzását utánzó, LEGO-zásra hasonlítóan tapasztják össze számaikat, pénzért vásárolt úgynevezett hang bankokból, azokból a CD-kből és DVD-kből, amelyeken általában több száz/tízezer hang minta, sample, stb., található - a száz fajta ütőhangszertől kezdve a még több gitár effekten keresztül a végtelen mennyiségű kísérő melódia, alap, meg háttér zajig/hangulatig...

Egy 14 éves gyerek is kiadhat saját lemezt, mert a zenecsináló programok majdnem mindent elvégeznek helyette...

Sok ismerősom csinál számítógépen ilyen ál-zenét, akkordokat, kottát nem ismervén, nagy zeneszerzőnek és még nagyobb zene szakértőnek érezve magát...

Az én célom nem a sorozatgyártás, sem a hírnév, vagy a siker élménye. Nem is mondom, hogy konyítok valamicskét az egészhez, csak próbálkozok és tanulok...

Az ismeretlent kutatom, a szokatlant, az újat, a határokat kémlelem, a lehetetlent akarom... Experimentálásom célja saját vágyaim kielégítése.

Ha netán, amit csinálok, később mellékhatásként még tetszene is valakinek, annak persze örülnék, mert az egyik legnagyobb öröm örömet okozni másnak.:-)

Aki a "pop" szakmában akarna érvényesülni, nem csak felbukkani, majd eltűnni, annak a jelenlegi eredményt hozó módszerek ellenére is csak azt ajánlhatom, hogy ne hamarkodja el, amit csinál. A régi nagy zenekarok, mint amilyen például a "Kraftwerk" volt, akár 3 évig is dolgoztak egy albumon.

Mindent maguk terveztek, készítettek, semmit és senkit nem utánoztak, mert élvezték, amit csináltak, s értettek hozzá, meg valamikor/régen a siker titka az egyediség és a jó marketing közös kombinációja volt. Ma már csak a marketing és a pénz számít.

A lemezkiadás nem probléma, ha van az embernek pénze, s sok vállalkozó kedvű sznob befektet a zeneiparba is, nem kevés nyereséget remélve termékéből, s ezért azt lássuk, hogy csak úgy virágzik az igénytelenség és szinte hetente jönnek, mennek a sztárok...

Amit/vagy akit, a TV és a rádió is lead/lesúgároz, azt, vagyis annak a zenéjét/számait, aikusan a diszkókban is lejátszák/leengedik, s hirtelen az újságok is megtelnek ezekkel az újdonságokkal. Érdekes jelenség, nem?

Olyan birka szokásnak tűnik, menni a többiekkel, egy irányba, mindig abba, amelyik éppen divatban van... Csakhogy a divatot a nyereség miatt találták ki...

Csak medializálni kell valakit és a hallgatók kapnak a csalira (van egyáltalán fülük?). Vagy talán csak az egyszerű, könnyen dúdolható, gyerekes dallamok miatt?:)

Gyerek még a fogyasztó? Vagy az ember soha nem válik felnőtté? Talán ez lenne a sikeres vállakozás titka? A sok nagy növésű, a társadalomba sikeresen beilleszkedett, felnőttnek nevezett gyerek agy kényét és kedvét kielégíteni, meseországot teremteni nekik, aztán bekaszálni a pénzt érte?:)

Mert a slágert követi az adott ál-zenész parfümje, ruha kollekciója, bögréje, stb. Minden, ami eladható. Kirakati bábut faragnak a sztárból, a belőle élő vállakozásoknak csinál csomagolást, öltözetet...

Zenébe csomagolt politika, semmi több... Az előbb említett előadóművészre jobban illene a művész szó helyett az "ideiglenes fehér ló", akinek a hírnevéből, ismertségéből, a tőkebefektetők az utolsó fillért is kifacsarják.

Mert ő ezért van - egy pénz gyártó gép, egy rövid életű termék, semmi köze a művészhez és a művészethez. Az egyik magyarországi elektronikus zenét készítő zenekarral készített beszélgetésben hangzott el, hogy nincs idejük a zeneszerzésre, mert ahhoz idő kell és ha becsületesen csinálnák, ahogy a nagy ősök, addigra kimennének a divatból, lemaradnának, kiesnének az aktuális hangzásból, nem érdekelnének senkit...

Ők is csak ragasztgatnak, illesztgetnek, kapcsolgatnak, meg vágnak, mint a kisgyerekek a kirakójátékkal, vagy a Puzzle-val...

A művészet letűnőben van ebben a tömegeket még jobban igénytelenné formáló öntödében... Az embereknek magukkal szemben nincsen szemernyi önkritikájuk sem, ezért nem várhatjuk tőlük azt, hogy nemet mondjanak a selejtre.

Ez az igazság - hogy a selejt burjánzik, mert túlélő típus... Talán a műtrágya okozta? Mert természetellenes és ellent mond a logikának is. Úgy látszik, az emberi faj, még így, a zenén keresztül is észrevehetően, a szemünk láttára korcsosodik el - mindenben...

Vagy csak a művészet lenne az emberiség megbetegedésének a szimptómája? Beteg lenne az alkotó művész? Talán csak az egészséges, ki fogyaszt? De akkor hogyan lehet beteg agyak szüleményét hallgatni egészséges ésszel?

Mert gondoljál csak bele: A kötelező olvasmány, amit az alapiskolákban rád erőltettek, az is csak a depressziós költők, a részeges és kábítószerező írók terméke csupán...

Az összes híresebb költő, író és filozófus, mind egytől egyig perverz volt, ferdehajlamú, homoszexuális, vagy az öngyilkosságot fontolgatta, lelkibeteg és erőszakos volt, kábítószereket és alkoholt fogyasztott...

Nem az átlagemberre jellemző tulajdonságok, hacsak nem tévedek... Kevés az olyan jó alkotó, aki tiszta... Hm.

A teremtés nem az ember dolga lenne? Ízlés dolga, ki hogyan fogja fel. De azért remélem, nem vettem el a kedvedet a zenecsinálástól, mert játéknak nem rossz a feljebb emlegetett "giccs" készítése sem.

Végül is kellemes a fülnek a sok furcsa vagy éppen mindennapi hangok nyújtogatása, gyorsítása, elferdítése, hullámoztatása, stb. és élvezetes átélni, milyen is az, amikor mások jövőjét tervezzük, mikor a többi embertársunk számára gyártjuk az érzeteket, mert majd a mi alkotásunkon keresztül fog extázisba vagy eufóriába esni a hallgató és táncoló közönség. Legalábbis ezt szeretnéd, nem? :-)))

"Vissza a Zeneszerzés és zeneszerkesztés számítógépen téma főoldalára"

021a.